Név: Hannah Black
Kor: 23 év
Nem: Nő
Előtörténet: 1987. súlyosan meghatározó év volt Marion Bultez Párizsban élő véla számára. Anyám híres fénymágus volt és az illúziókhoz is remekül értett, ezért is keltett nagy döbbenetet, mikor kiderült a francia kis lélekszámú vélaközösség számára, hogy volt valaki, aki képes volt megerőszakolni a gyönyörű nőt. Apám mindig is kegyetlen kutató volt és nem mellesleg warlock. Anyám elmesélte, hogy Damon Black, az apám, egy sötét szervezetnek dolgozott és a tökéletes fajt kutatta. Ezért is volt szükség anyámra, aki önként sosem szült volna gyereket egy warlocknak. Véla, tőle tökéletesen távol állt minden, ami sötét és gonosz, így apám is. Ellenben a férfinek túl sokat számított a kísérlet, ebből születtem meg én, a fény és árny tökéletes keveréke...
A gyerekkorom telhetett volna átlagosan is, sokat adtam volna azért, hogy így legyen. Sajnos nem így tötrént. Amíg a többi vélagyerek játszott, iskolában volt és élvezte a fényt, én édesanyámmal és két nagyon jó barátjával menekültem. Damonnek csak addig volt szüksége anyámra, amíg megszült, ezért akarta megölni és ezzel megkaparintani engem a kísérlete eredményét a szervezet számára. Anyámnak és a két másik vélának 12 éves koromig sikerült megvédeniük apámtól...aztán, mintha törvényszerű lett volna a szervezet csapdába csalta anyut és két barátjával együtt megölte őt. Én teljesen egyedül maradtam.
Próbáltam harcolni a számomra teljesen idegen férfi ellen, de nem ment. Addig a pontig azt hittem legyőzhetem a bennem rejtőző sötétséget, de ki kellett, hogy ábránduljak, az árnyék bennem volt mindig és bennem is lesz. 2 évig igyekeztem megszökni. Nem akartam én lenni a kísérleti nyúl, a fegyver, amit mindig is akartak. Aztán rájöttem, hogy édesebb lesz a bosszúm, ha maga az apám tesz elég erőssé hozzá.
Hagytam tehát, hogy tanítson. Öltem, kínoztam, ha azt kérte. Kihasználtam másokat, nyomoztam, elloptam dolgokat és a tökéletességig kifejlesztettem mások irányításának taktikáját, így elmondhatom, hogy 23 évesen én vagyok az egyik legjobb bábmester.
20 évesen végül úgy döntöttem eleget tanultam az apámtól és a francia szervezettől. Kaptam egy remek ajánlatot egy másik társaságtól, Testvériségnek nevezték magukat...Végre megvolt az erőm ahhoz, hogy magamtól léphessek le. Még nem akartam megölni Damon-t, azt akartam, hogy szenvedjen, pont úgy, ahogy én teszem, amióta csak megszülettem...
Varázs jártasságok: Kettősség jellemzi a tudását. Vagy nagyon sötét vagy nagyon jó varázslatokat használ, a köztes dolgokat nem igazán szereti.
Bábmester.
Jellem: Kezdetben volt benne szeretet, de mára ez eltűnt belőle és maga sem tudja, hogy vissza lehet e hozni. A bosszú lett az élete, pedig valahol mélyen benne él a fény. Kettősség jellemzi. Folyamatosan harcol a benne élő két fél, szinte szétszakítják őt. Nem csoda, hogy néha őrülten viselkedik. Nem ismeri a könyörületet, a szíve teljesen jeges lett. Intelligens és ravasz, nem szeret nyíltan játszani, ennek ellenére néha megteszi. Bárkit képes kihasználni szemrebbenés nélkül. Szeret szórakozni, lazán kezeli az életet, ami számára már csak a bosszúról szól, úgy érzi akkor talán megnyugodhatna a lelke és édesanyjáé is békét lelne, ha meghalna az, aki megrontotta az életét.
Kinézet: A vélák szépségét örökölte külsejében és a warlockok sötétségét a lelkében. Gyönyörű zöld szemeit szereti hangsúlyozni, bárkit képes megbabonázni velük. Hosszú sötétbarna hajjal van megáldva, szép ívű állal és napbarnított bőrrel. Imádja a csinos, nőies dolgokat és meg is engedheti magának, hiszen tökéletes alakkal rendelkezik, senki nem találhat benne hibát...
Pálca: 13 hüvelyk, kőrisfa, főnixtoll mag
Kor: 23 év
Nem: Nő
Előtörténet: 1987. súlyosan meghatározó év volt Marion Bultez Párizsban élő véla számára. Anyám híres fénymágus volt és az illúziókhoz is remekül értett, ezért is keltett nagy döbbenetet, mikor kiderült a francia kis lélekszámú vélaközösség számára, hogy volt valaki, aki képes volt megerőszakolni a gyönyörű nőt. Apám mindig is kegyetlen kutató volt és nem mellesleg warlock. Anyám elmesélte, hogy Damon Black, az apám, egy sötét szervezetnek dolgozott és a tökéletes fajt kutatta. Ezért is volt szükség anyámra, aki önként sosem szült volna gyereket egy warlocknak. Véla, tőle tökéletesen távol állt minden, ami sötét és gonosz, így apám is. Ellenben a férfinek túl sokat számított a kísérlet, ebből születtem meg én, a fény és árny tökéletes keveréke...
A gyerekkorom telhetett volna átlagosan is, sokat adtam volna azért, hogy így legyen. Sajnos nem így tötrént. Amíg a többi vélagyerek játszott, iskolában volt és élvezte a fényt, én édesanyámmal és két nagyon jó barátjával menekültem. Damonnek csak addig volt szüksége anyámra, amíg megszült, ezért akarta megölni és ezzel megkaparintani engem a kísérlete eredményét a szervezet számára. Anyámnak és a két másik vélának 12 éves koromig sikerült megvédeniük apámtól...aztán, mintha törvényszerű lett volna a szervezet csapdába csalta anyut és két barátjával együtt megölte őt. Én teljesen egyedül maradtam.
Próbáltam harcolni a számomra teljesen idegen férfi ellen, de nem ment. Addig a pontig azt hittem legyőzhetem a bennem rejtőző sötétséget, de ki kellett, hogy ábránduljak, az árnyék bennem volt mindig és bennem is lesz. 2 évig igyekeztem megszökni. Nem akartam én lenni a kísérleti nyúl, a fegyver, amit mindig is akartak. Aztán rájöttem, hogy édesebb lesz a bosszúm, ha maga az apám tesz elég erőssé hozzá.
Hagytam tehát, hogy tanítson. Öltem, kínoztam, ha azt kérte. Kihasználtam másokat, nyomoztam, elloptam dolgokat és a tökéletességig kifejlesztettem mások irányításának taktikáját, így elmondhatom, hogy 23 évesen én vagyok az egyik legjobb bábmester.
20 évesen végül úgy döntöttem eleget tanultam az apámtól és a francia szervezettől. Kaptam egy remek ajánlatot egy másik társaságtól, Testvériségnek nevezték magukat...Végre megvolt az erőm ahhoz, hogy magamtól léphessek le. Még nem akartam megölni Damon-t, azt akartam, hogy szenvedjen, pont úgy, ahogy én teszem, amióta csak megszülettem...
Varázs jártasságok: Kettősség jellemzi a tudását. Vagy nagyon sötét vagy nagyon jó varázslatokat használ, a köztes dolgokat nem igazán szereti.
Bábmester.
Jellem: Kezdetben volt benne szeretet, de mára ez eltűnt belőle és maga sem tudja, hogy vissza lehet e hozni. A bosszú lett az élete, pedig valahol mélyen benne él a fény. Kettősség jellemzi. Folyamatosan harcol a benne élő két fél, szinte szétszakítják őt. Nem csoda, hogy néha őrülten viselkedik. Nem ismeri a könyörületet, a szíve teljesen jeges lett. Intelligens és ravasz, nem szeret nyíltan játszani, ennek ellenére néha megteszi. Bárkit képes kihasználni szemrebbenés nélkül. Szeret szórakozni, lazán kezeli az életet, ami számára már csak a bosszúról szól, úgy érzi akkor talán megnyugodhatna a lelke és édesanyjáé is békét lelne, ha meghalna az, aki megrontotta az életét.
Kinézet: A vélák szépségét örökölte külsejében és a warlockok sötétségét a lelkében. Gyönyörű zöld szemeit szereti hangsúlyozni, bárkit képes megbabonázni velük. Hosszú sötétbarna hajjal van megáldva, szép ívű állal és napbarnított bőrrel. Imádja a csinos, nőies dolgokat és meg is engedheti magának, hiszen tökéletes alakkal rendelkezik, senki nem találhat benne hibát...
Pálca: 13 hüvelyk, kőrisfa, főnixtoll mag
