- Szerintem az én családomnál nem rosszabb, meg valahogy majd csak megoldom. Ha meg megpofozna téged… hát, szerintem ne kerüljön elém. Értem, tehát már megint Dracollinos, és… te is az? Ez új nekem. *kicsit meglep a hír, ha jól tudom, Ness nem pont az a szakos volt, na mindegy. *- Nem annyira sokat, hallottam pár hírt, de ennyi az egész. De kell a változatosság, de remélem pár régi arc csak megmarad.
*Az a fránya telefon, mindig rosszkor tud megszólalni, szerencsére a sajátom némán van, nem kedvelem ha a kevés szabadidőmben zavarnak. Így is elegem van néha a munkából, tárgyalások, fizetések, és egyéb marhaságok, most szabadságoltam magamat. Chh, még Huine is itt van, érte is el kell menni, hogy mit fogok én kapni azért, hogy ott hagytam? Rossz belegondolni.*
- Persze nyugodtan. *Hajaj, már nem jól kezdődik a beszélgetés, kiabálás, én pedig úgy teszek, mintha nem is hallanám, nézek jobbra-balra, terelem a figyelmemet. De legalább az eljegyzést is megmondta, nem tudom, általában nem ilyenek a reakciók, na mindegy, végre elteszi a telefont.*
- Nem terveztem, de most már főleg nem fogok. *chhh, reméltem, hogy ezt a témát hanyagolni lehet egy darabig.* - Igen, és huszonnégy vagyok most. A hajamat pedig nagyjából… pár hónapja csak, miért nem tetszik? Kicsit már untam a szőkét, ez jobban tetszik. És nem, nem fogom ismét befesteni miattad.